Van hogy jó dolog visszamenni 8 éves kiskölökbe. Van hogy nem kell súlyos agymunka, van hogy az agyat ki kell kapcsolni egy film megtekintése előtt, és van hogy mindez be is válik, és élmény kerekedik a dologból. Van hogy gyermekkori élményeink visszatérnek, és mi tárt karokkal üdvözöljük. Kicsit más lett mint volt, javítva van, a mai kor, mai generáció elvárásainak megfeleltetve, megfejelve a modern technika vívmányaival. A G.I. Joe: A Kobra árnyéka ilyen film! Ide nem kell agy, sőt, nem árt ha kritikusi voltunkat is félrerakjuk, de egyébként pedig én nem vagyok kritikus, csak egy filmőrült, egy állandóan éhes filmbolond, aki zabálja a mozgóképet, legyen szó akcióról, kalandról, bla-bla-bla...Ha kritikus volnék, valószínűleg ízekre szedném a filmet, már csak azért is, mert eleve bűn szeretni egy olyan celluloid-görgeteget, melyben Marlon Wayans is szerepel, kivéve ha az a Rekviem egy álomért, mert ott tudott valamit a srác. Ízekre szedném még azért is, mert a CGI bizony itt-ott hibás, sőt azért is mert a történet annyira egyszerű mint egy harmadrangú Seagal-produkció. Kapisgáljátok? De nem szidom! Hogy miért nem? Mert k*rvajól szórakoztam!
A G.I. Joe-k itt rohannak, akcióznak ezerrel, dögösek és ultramenők, néha olyan menők hogy az már szinte fáj. A film legfőbb erénye hogy nem veszi magát túl komolyan, ahogyan azt Bay borzadalma, a Transformers tette, itt nincsenek retardált poénok, nincsen hasis-süti meg kefélő kutyák, sőt hál' Istennek Kobra golyóit sem láthatjuk. Viszont akció az van, még pedig jobbak mint a Trafóban, itt lehet látni mi történik a vásznon, nincsen túlvágva, és annyi robbanás van, hogy az már valami fantasztikus volt! Dennis Quaid színtiszta Hawk, Channing Tatum korrekt, Marlon Wayans pedig jobb mint amilyenre számítani lehetett, de ezt nem dícséretnek szántam, bár annak is veheti akár. Vannak itt rajzfilmszerű dialógusok, sőt csak azok vannak, lézerfegyverek, meg minden sz*r, a hangszórók dübörögnek, én meg majd' összehugyoztam magamat örömömben.
Hogy milyen film ez? Mocskosul szórakoztató! Nem jó, nem fog Oscar-t kapni, de tökéletesen kielégíti az embert ha egy kis akcióra vágyik, vagy ha régen előszeretettel játszott G.I. Joe bábukkal. Visszaadja azt az érzést. Értitek? Csak el kell engedni magunkat, és ennyi az egész. Mert ezért járunk nyáron moziba, nem? Szórakozni! Nem kell mindig Sötét lovag vagy Hellboy 2. Néha ilyen is kell. És alig várom már hogy felrakhassam a DVD-t a polcomra.
Legközelebb pedig, irány a BASTERDS! Jövő hét csütörtök, 14: 30! Örömünnep a köbön, gyerekek!
