Mert holnap, bizony meg lesz nézve a legújabb Tarantino-opusz! Habár, nem úgy lesz, mint ahogy el volt tervezve, sajnos a legjobb barátnőm nem tud jönni (és innen kívánnék nagymamájának jobbulást!), ezért elcipelem a bátyómat, úgyis 2-szer akartam megnézni a filmet, jövő héten remélhetőleg meglesem a leányzóval is, mert mégiscsak úgy az igazi élmény.
Szóval holnap...Évek óta várom már, és végre megérkezett hozzánk. Annyi kritikát, és interjút olvastam hogy már szinte mint tudok a filmről, néztem egy csomószor az előzeteseket, a klipeket, és hallgattam a zenéit, szóval már tényleg szomjazok arra hogy láthassam az egészet úgy ahogy van, teljes valójában, nagyvásznon, tuti hangzással, egy kis üdítővel, bár az talán nem is olyan fontos. Szinte biztos vagyok benne hogy nagyon jó lesz, hiszen én még egy Tarantino-filmben sem csalódtam, hát pont ebben csalódnék: Kétlem, pajtikáim! Na de azért mégis izgulok, nehogy szar legyen, úgy érzem magam mint egy tini (végülis ha úgy vesszük még éppen az vagyok) a randevú előtt. Már alig várom hogy lássam Donny-t ahogy baseball-ütővel megagyalja a nácit, vagy azt a híres, máris klasszikus bárjelenetet, valamint a nyitójelenetet, a zárójelenetet, basszus az egész filmet! Hát hülye vagyok én??? Naná hogy az egészet. Kíváncsi vagyok mit tett le QT az asztalra. Vajon ezt is kismilliószor megnézem majd mint az előző filmjeit? Ebből is lehet majd idézni meg minden? És a zene? Vajon ugyanolyan dögös és menő lesz mint mondjuk a Halálbiztos-ban? Ejj, de várom!
Na de ki nem várja? Na, holnap írok a filmről, de olyat hogy attól koldultok!
