Michael Mann-t mostanában egyre jobban leírják mind a kritikusok, mind a közönség, mert sokaknak szúrja a szemét a kézikamera használata. Mert idegesítő, mert nem való nagyvászonra, blah-blah-blah...Én viszont azt mondom, Mann az aki tudja használni a technikát, akinek van annyi vér a pucájában hogy valami mást csináljon, ne mindig ugyanazt, és ugyanazt. Felfedezte magának a HD-t, és azóta abban alkot, és ez így van jól. Ha valaki, hát Mann megteheti mert ő aztán nem egy korrekt iparosmunkás, ő nagyban játszik, az ő neve ott van minden valamire való filmtörténeti lexikonban, és minden egyes filmbuzi tudja kicsoda Ő. Legutóbbi filmjével a Miami Vice-szal sokak számára óriási csalódást okozott, engem pedig teljesen lenyűgözött a stílusa, az atmoszférája, és minden ami benne van, kedvenc filmjeim között ott van. Ahogy abban a filmben is, úgy az ENEMIES-ben is ott van a potenciál. A potenciál hogy klasszikussá érjen idővel. Mert minden egyes képsora gondosan kidolgozott, gondosan megtervezett.
Szóval mink van? Van egy sztár-gengszter, John Dillinger, Johnny Depp alakításában. Depp ittis brillírozik, mint általában, láthatóan jól érezte magát Dillinger bőrében, míg a másik oldal egy kicsit haloványabb, de szintén nagyon, Christian Bale is hozza a formáját, bár a film apró negítvumai közé sorolnám hogy az ő alakja kevésbé volt erős, inkább csak a háttérben ügyködött, kaphatott volna több szerepet vagy még inkább jellemet. De ez csak kicsit bosszant, annyira nem. A női rész már erősebb a filmben, Marion Cotillard szép és mindenek felett tehetséges, Mann pedig kihozta belőle amit tudott, erős női karakter ő, és szerelmes a végletekig, kiáll a párja mellett, ehhez kapcsolódik a film egyik leghúzósabb szcénája, amikor a rendőr elég keményen próbál információt kiszedni belőle Dillinger hollétéről, de Ő nem mond egy árva szót sem, sőt még direkt rossz helyre is küldi a zsarukat. A bátor és erős Nő igazi megtestesítője. Oscar talán nem lesz, de mindenképp érdemes emlékezni az alakítására.
A másik dolog, amiről feltétlen kell írnom, az a film képi világa. Michael Mann bátor ember lévén fogta magát és hagyományos techinka helyett egy sokkal közönségtaszítóbb megoldást választott: HD kamerával forgatta le filmjét, ezzel dokumentarista hatást keltve, és így még jobban bedobta a nézőt az akció kellős közepébe. Lehet utálni ezt a stílust, és lehet szeretni. Én speciel szeretem, nekem tetszett, kifejezetten jó volt ilyet látni a nagyvásznon, de meg tudom érteni azt aki ki nem állhatja. De hozzá kell tegyem, az akciók is jobbak így, és Mann most sem vacakolt, ha akcióra került sor, akkor az hangos volt, a golyók csak úgy röpködtek, öröm volt hallgatni. Szóval Mann még mindig mestere az ilyen és ehhez hasonló dolgoknak.
Komoly film ez, nem a nagyközönségnek lett szánva, sokan utálják, sokan unalmasnak tartják a filmet, de érdemes látni, és mint mondtam: egy nap ez is talán klasszikus lesz, akárcsak a Heat.
