Franc se hitte volna hogy meg fogom nézni valaha is ezt a filmet, de megtettem és miért? Mert miután megnéztem azt a fantasztikusan nagyszerű Vágy és vezeklés-t, ránéztem a rendező nevére, és...Hé, ez ugyanaz a pali! És így megnéztem ezt is. Anyám DVD-gyűjteményéből halásztam elő, tudniillik ő a nagy Jane Austen-fan, neki megvan eredetiben ez a film. A lényeg végülis: TETSZETT!
Bővebben?
Ti kértétek! Szóval a legjobban a film képi világa fogott meg, a kamera mozgása, és...Keira Knightley! Imádom, odavagyok érte, megőrülök ezért a csajért! Élmény volt nézni őt, hallgatni őt, és...Minden egyéb. Nagyon jól hozta a szerepét, némi erotikát is csempészett a filmbe (vagy csak én képzeltem bele?), és tényleg gyönyörűen festett ezekben a kosztümökben, ebben a környezetben, illett ide, és azért az operatőrt is dícsérem, hogy ilyen szép felvételeket készített a lányról. Amúgy Keira azért is szívem csücske, mert Dominóként tisztességgel szétrúgott néhány segget Tony Scott alulértékelt akcióklasszikusában.
A többi színész sem panaszkodhat, szépen végezték dolgukat, főleg a veteránnak számító Donald Sutherland-et bírtam nagyon, őt szintén élmény volt nézni ahogy játszik. A film főként persze nőknek szól, nőkről, de nem kell férfiaknak sem elzárkózni tőle, lehet nézni nyugodtan, filmrajongónak érdemes tenni vele egy próbát, nekem bejött, tetszett, bár kétlem hogy annyiszor meg fogom nézni mint a Rambót. De megérte látni.
