Kathryn Bigelow 2002-es filmjével egy igazán izgalmas tengeralattjáró-filmet készített el, melyben ugyanúgy feltűnnek az olyan dolgok mint önfelálodozás, tisztelet, stb, ugyanakkor jó adag suspens-szel is meglepett minket a rendező kisasszony.
Azért lássuk be, ilyenre nem sokan képesek manapság. Mostanság, amikor már minden az effektekre van kihegyezve, a színészi játék háttérbe szorul, és tényleg kevés az olyan film amit az ember úgy néz hogy a körmeit lerágja izgalmában. Akinek sikerül ezt elérnie, azelőtt fejet hajtok mélyen, és még inkább tiszteletet érdemel, ha mindezt egy nő viszi véghez, míg férfitársai csak próbálkoznak. Esetünkben egy igazi régivágású akciófilm van, kis klausztrofóbikus hangulattal megspékelve, egyszerű történetet mesél el egyszerűen, ámde nagyszerűen, minden túlspilázás nélkül. Izgalomban nincsen hiány, látványban nem okoz csalódást, és emelje fel a kezét aki nem élvezi ha két olyan karizmatikus színész mint Liam Neeson és Harrison Ford egyszerre szerepelnek a vásznon. Mindkettejük remek alakítást nyújt, persze nem olyat amire emlékezni fogunk sokáig, szóval ne számítsunk Brandói szereplésre, de jók voltak nagyon! Ami sokat dobott a filmen, az kétségkívül a házimozirendszer, remekül van megcsinálva az 5.1-es keverés, sok jelenetnél majd' berosáltam, annyira az események közepén éreztem magam hogy az hihetetlen.
Nem válik klasszikussá, de egyszeri nézésre mindenképp javallott. Azért mondom hogy egyszeri, mert én speciel nem szívesen ülnék le megint megnézni, mert kicsit száraz film, ezt be kell vallani, legalábbis az én ízlésemnek mindenképpen az, minden izgalom ellenére. Száraz, és néha kicsit olyan dokumentumfilm-jellegű, ami nem is meglepő, hiszen az elején olyat látunk hogy National Geographic, szóval nem kell ezen meglepődni. De tényleg egy olyan film amit feltétlen meg kell nézni, mert izgalmas és mondhatni akciódús.
