Hadd kezdjem egy kis visszatekintéssel. Tekintsünk kicsit a múltba, és nézzük meg milyen is volt régen ez a dolog. Hogy állt a széna? Cenzúra, korhatár, egyebek, nézők erőszak igénye jóval lejjebb volt mint most, a stúdiók, rendezők sokkal merészebbek voltak, sok-sok vállakozó szellemű emberke, akik tényleg mertek mondani, kockáztatni, és így olyan művek jöhettek létre, mint például a Cannibal Holocaust (erről majd bővebben is írok), vagy a '70-es évek más kevésbé ismert vagy épp ismertebb klasszikusai, gyöngyszemei. Mi van ma? Szofisztikált, agyonvágott filmek, családbarát akciómozik, és vérszegény horrorfilmek. Jó ez? Jó az ha előtérbe helyezzük a pénzt, és nem a minőséget részesítik a stúdiók előnyben? Nem mondanám.
Ha engem kérdeztek, én azt mondom, rohadtul elegem van már abból hogy a stúdiók olyannyira nem mernek kockáztatni, hogy az olyan eleve R-besorolású szériát mint a Die Hard, szépen ledegradálják egy amolyan családi akciófilm szintjére. John McLane antidohányos lett, nem iszik, és káromkodni is alig káromkodik, holott a karakternek ezek amolyan velejáró ismertetőjegyek voltak, meg maga az erőszak is, ami a 4. részben már nagyon halovány, csupán árnyéka annak amit láthattunk az első három részben. Gyenge film lett és totálisan felesleges. Klasszikussá válik? Lósz*rt! Szerintem semmiképpen! Ez az egyik. A másik, meg hogy tényleg ökörség ez az egész dolog, a rendezőt hagyni kéne hogy járja a maga útját, nem belepiszkítani a munkájába, hadd járja már a saját útját, de tényleg. Nem a bevételt kéne nézni folyton, hanem azt hogy valóban adnak-e ezek a filmek valamit. Emlékeztek a Kobrára? vagy épp Schwarzenegger Kommandójára? Azok a csodás '80-as évekbeli filmek, amikben még rendes akciók voltak, káromkodtak, és az erőszak pedig kielégítő volt. Talán nem arattak nagy sikert, de mi lett belőlük? Kib*szott klasszikusok, amiket újra és újra meg lehet nézni anélkül hogy az ember beleunna. Klasszikus szövegek, klasszikus jelenetek.
A másik kiábrándító dolog, az a mai horrorfilmekből hibádzó vér, és a mellek! Bizony, a MELLEK! Oké, most ne tartson senki perverznek vagy ilyesmi, de könyörgök, ha egy tinihorrort csinál az ember, annak vannak bizonyos íratlan szabályai. Legyen benne szex és vér! Különben az egész kevésbé kielégítő (tisztelet a kivételnek!), és egyszerűen kiborító hogy manapság már tényleg gyöngyszemként kell tekinteni azokra a filmekre amikben van néhány csupasz cici és némi szex, ami anno még a Péntek 13 idején teljesen természetes volt. Mondom, ma meg már kiemeljük ha van benne. Ez normális? Na ne már hogy az legyen! Ez az ami folyton kiborít engem. De tény hogy persze vannak jó horrorfilmek, amik PG-13 besorolást kapnak, ezt nem vitatom. A Hatodik érzék például egy roppant félelmetes darab, de az eleve más, ott az ember nem is hiányolja a vért, és mégis rohadt fenyegető az egész, én speciel majd' összeszartam magam pár jeleneten. Ott az atmoszféra az ami megdobja az embert jó adag parával. Na meg a színészek. Szóval az más tészta.
folyt. köv.
